Érzések…….

Tribunjba érkezve az első, amit mindig teszek, hogy mélyen beszívom ezt a kristálytiszta, illatos, sós levegőt. Imádom. Érzések áradatát indítja el bennem, amit a látvány tovább fokoz. Ez a gyönyörnek az a finom formája, ami a lelkemet is eléri, amikor a hűs vízbe beleereszkedem – kisimogatja belőlem a lerakódott feszültségeket, megtisztulok. Élőnek, elevennek érzem magam, amint alámerülök ebben a ragyogóan tiszta, végtelen vízben. A Földkerekség részeként úszok vagy ringatózok a hullámokon a „nagy vízben” ahol bálnák, delfinek és millió féle hal úszik egyszerre valahol a távolban. Új perspektívát kapok az élet kérdéseire és válaszaira. Teljessé válok. Amikor a parton ülök- különösképpen, ha egy sziklát választok erre a célra- és nézem ezt a végtelen csodát, feltöltődik szívem- lelkem, úgy érzem otthon vagyok. Szeretem a tengerparti sétákat és ki nem hagynám a hajnali futásokat. Az üde zöld, gyantás fenyők illata mámorító elegyet alkot a tenger sós, friss illatával. Önkéntelenül is mélyeket lélegzem és kihúzom magam, hogy átjárhasson ez az élet-illat. A parton napozó, sétáló emberek szemlátomást nyugodtak, lelassultak- többekkel összemosolygunk, mint a tenger cinkostársai.

A habos kávé

Szeretem a finom illatokat és a természet látványát – ha ez a kettő vegyül, azt különösen imádom. Amikor felnyitom a kávés üvegcsét, fölé hajolok és beszívom ezt az aromás, pörkölt illatot. Kiskanállal óvatosan teszem a kávéfőzőbe- nem azért, hogy ne szóródjon el, hanem vigyázok rá. Figyelmemmel körül ölelem, mint ahogy ő ölel körül az illatával. Amíg lefő ez a pazar ital, elkészítem a tejhabot. Sűrű, zsíros tejet használok- ennek a teltsége illik a jó kávéhoz. A tejhabot pihentetem, hogy a forró tej leszállhasson és felül a kemény, csillogó hab várhassa, hogy a helyére kerüljön. A karcsú, hosszú pohárba csurgatom a forró tejet – miközben élvezem ezt az édeskés illatot – ráhelyezem a hab nagyobb részét és erre öntöm lassan, nagyon finoman a forró feketét. Nézem, ahogy a színek összetalálkoznak és szépen elvállnak egymástól- mindenki megleli a helyét. Alul a fehér, rajta a világos, majd sötétbarna, s végül a ragyogó fehér hab. Még egy kis habbal koronázom, fahéjjal meghintem és átnyújtom annak a kedves vendégünknek, akinek készült. Az már az Ő döntése, hogy milyen látványt választ hozzá: a háza teraszára viszi és a zöld fenyők árnyékában szürcsöli el, netán el-el szunnyad a kortyok között. A tengerpartra sétál, és a kékséget issza a feketéje mellé, vagy az otthonos hangulatú étkezőben üldögélve, gondolataiba vagy egy könyv soraiba feledkezve fogyasztja el a finom italt. A kávé örök. Feketén- fehéren.

Anya nyaral?!

Két napig pakolsz, mosol, elemózsiát csomagolsz, sütsz, főzöl, takarítasz, mire végre elindul a család nyaralni. A gyerekek az autóban 1500szor kérdezik meg mikor érünk oda, szomjasak, éhesek, mindenen összevesznek, nyafognak. Végre megérkeztek és…. Hurrá, kezdődik előröl: kitalálod mit egyetek, ha elfogy a hazai bevásárolsz, főzöl, mosogatsz, néha hihetetlen összeget hagytok egy étteremben… Naneeee! Lehet ezt másképp? Nanááá! Tribunjban a Tengeri Táborban ez így néz ki: olvasd el a honlapon található hasznos infókat, hogy megkönnyítsd a pakolást. Ha megérkeztek – bár az út nehézségeit nem tudjuk kiküszöbölni-nyomban lazíthatsz. Tiszta, fertőtlenített házakkal fogadunk. Már első este finom vacsorával, Bolognai spagettivel várunk, mert ezt valószínűleg minden korosztály szereti. Reggel a teraszon egy csésze kávé és a párod társaságában üldögélve várhatod, hogy a gyerekek felébredjenek, vagy egy tengerparti sétával, esetleg reggeli úszással indíthatod a napot. Biztos lehetsz benne, hogy kiadós, finom reggeli vár Benneteket, meleg teával. Ha a kamasz gyereked még durmol, felviheted a reggelijét a szobába. A délelőtti strandolás vagy kirándulás után jól esik a magyaros, bőséges ebéd, amit mosolyogva szolgálunk fel számotokra. Ebéd után szülői szabad programra van lehetőség családi táborainkban, ahol kézműves és társasjátékokkal várjuk a gyerekeket. A kellemes délutáni programotok után jól esik a meleg vacsora. Ételeink a gyerekek számára is kedveltek. Számtalanszor jelzik a szülők, hogy az otthon válogatós, rosszul evő gyerekek jó étvággyal esznek a táborban. Nem tudjuk mi a titok- a jó levegő, a víz, a társaság, a sok mozgás, az ízletes ételek, vagy mindez együtt – de működik.

Pár nap alatt a gyerekek összemelegednek, gyakran együtt bandáznak. A körbekerített tábor teljesen biztonságos számukra. Nem ritka, hogy a szülők is barátságokat kötnek és a következő évben újra összeszervezik a közös nyaralást. Nagy elismerés számunkra, hogy vendégeink nagy része visszajár Hozzánk, hisz áraink önmagukért beszélnek, a tábor magyar nyelvű – amiben tudunk segítünk (kirándulás szervezése, helyi…)… Mindez horvát hangulattal, a tenger varázslatával.

Jógaóra a tengerparton

A Nap kényelmesen kúszik egyre magasabbra az égbolton. Kellemesen hűs a reggel, finom szellő simogatja elő belőlünk az ébredező mosolyokat, amivel egymást üdvözöljük. Beszélgetni még nincs kedvünk, nem is lenne helye. A tengerpart csendes, a nyaralók még a szállásukon pihennek. A hullámok ritmusos hangját csak a sirályok egy-egy kiálltassa, töri meg, mintha jóreggelt kívánnának.

Leterítjük a jógamatracokat és csukott szemmel hangolódunk az elkövetkező egy órára. Fokozatosan nyújtóztatjuk tagjainkat, egyre mélyebbre engedve a tenger gyógyító levegőjét mellkasunkba. Megáll az idő. Békésen koncentrálunk a mozdulatok és légzésünk ritmusára, nincs sietség.

A végtelen víz látványa ölel körül bennünket. Meglepődünk, amikor vége a jógaórának, nem érződött az idő múlása. Lassan felszedelődünk és indulunk a táborba. Tudjuk, hogy finom reggelivel, tisztító gyógyteával, terített asztallal várnak minket. Jólesik az ízletes teát kortyolni és komótosan falatozni, utána nem lesz más dolgunk, mint kitalálni, hogy strandolni, vagy sétálni induljunk a verőfényes napsütésben. Nem is olyan egyszerű, hiszen több strand és számtalan kirándulási, városnézési lehetőség várja, hogy rá essen a választásunk.

Burek sa sirom

Ismered azt az érzést, amikor a burek frissen-ropogós vékony kérge alól a szaftos töltelék omlik szét a szádban és az ízek kavalkádja eszméletlen finom egységben találkozik a nyelveden? Ez az érzés először Horvátországban járt át, pedig gyakran ettem burekot Magyarországon is. Azóta nem eszem itthon, csakis ott. Már nem tudom alább adni!

Van egy családi hagyományunk, amit minden évben megélünk, és amit ez az érzés koronáz. Tribunjból, a Tengeri Táborból átbiciklizünk Vodicére, ahol hajóra szállunk. Szeretjük ezt az olcsó tömegközlekedést szolgáló járatot, mert sokféle emberrel találkozunk. Beletekinthetünk a helyiek életének apró szeletébe, ahogy a hajó megállóhelyein, a kis szigetek kikötőiben le-és fölszállnak. Kis szigetek, különböző hangulatok.

A közel másfél órás hajóúton rengeteg szép látványban van részünk – hol a tengert csodáljuk, hol történelmi emlékek mellett hajózunk el, hol az apró szigetek világából részesülünk.

Šibenikbe érkezünk, ahol a tengerparton sétálva elérjük a parkot, ahol majd találkozhatunk a hőn áhított és választott burekkal, de ez még nem az a pillanat. Fontos a fölvezetés. A parkon átsétálva rövid kitérőt teszünk a teknősbékás szökőkúthoz, ahol valódi teknőcök hűsölnek. A szökőkút mögötti templomot és szobrokat is megcsodáljuk, mielőtt elindulunk a pékségbe. Ez a kedvenc pékségünk itt, a tribunji és vodicei mellett. Ekkor az izgalom a tetőfokára hágott – melyik burek lesz a legfrisebb? A húsos, a sós túrós, az édes túrós, az almás, vagy a spenótos? Szeletbe, vagy csigába tekerve kérjük? A nagy kaliberű döntés általában hamar megszületik, de mindig adunk esélyt az íz-orgiának. Négyen legalább kettő, de olykor háromfélét választunk, hogy mindenki többet megkóstolhasson. Olykor cserék is előfordulnak, de leggyakrabban mindannyian konstatáljuk, hogy jól döntöttünk és a pillanatnyi hangulathoz legjobban illő burekot választottuk. Ami lényeges pontja  a történésnek, hogy soha nem kezdünk bele az evésbe a pékségben, vagy előtte az utcán, csakis a parkban, és csakis a fák árnyékában található padok egyikén. Néha két padot is elfoglalunk, és teljes elmélyedéssel adózunk a tökéletes burek elfogyasztásával járó élményeknek.